2014. február 22., szombat

csoport a bloghoz(:

https://www.facebook.com/groups/539003012864101/
Ez egy facebook csoport a blogomhoz. Aki olvassa a bogomat bátran csatlakozzon! CSAK itt olvashattok előzeteseket az újabb részekről!!! Ha esetleg van valami kérdésed vagy tanácsod a blogommal kapcsolatban, akkor ebbe a csoportba írj nekem és válaszolok/ megfogadom a tanácsodat.(:

1.fejezet 5.rész

*Barbara szemszöge*

Ma reggel úgy keltem fel, hogy rossz előérzetem volt, egy közeli ismerősömmel kapcsolatban. Nem tudom, hogy kivel és hogy mi az, csak van és kész. Nem tudok vele mit csinálni. Annyira rossz. Eléggé gyötör ez az érzés. Már éppen sírni készültem, amikor Louis felhívott. Szinte sírva közölte velem, hogy a nagymamája, akivel nagyon jó volt a kapcsolata, elhunyt. És nem fog suliba jönni.

- Figyelj Lou ! Nagyon sajnálom. Ma reggel óta egy borzalmas érzés van bennem. Fogadd részvétem. Úgy szeretnék segíteni! Ma átmegyek hozzád, ha szeretnéd és lemondom a nyelvtanozást Niall-el.

- Barbi, ne! Ne mondd le! Tudom, hogy megtetszett neked Niall és nem engedem, hogy megtedd! Ja és majd beszélek vele, de most nem fogok ezzel foglalkozni, bocsi! És FAnnának, meg a srácoknak meg persze a tanároknak, ne szólj erről semmit kérlek! Nincs kedvem a tanárok sajnálatát hallgatni majd ha megyek... Ja és, köszi! Igaz barát vagy Anna szerencsés, hogy te vagy a legjobb barátnője.

-De...,Ann aggódni fog érted és természetesen a srácok is. Nem hazudhatok nekik!A legjobb barátnőmnek és a barátaimnak és Niall-nek hazudjak?! Nem hazudhatok nekik. Szerintem eljátszom, hogy rosszul vagyok! Sőt most már biztos, és átmegyek hozzád! A tanulást még nem tudom...majd felhívom Niall-t és megbeszélem vele.

*sóhajt* Na jó...De tudod hol lakok?

- Igen, tudom. És mikor menjek?

*ekkor egy hang megszólal lentről: Készen vagy?! Indulunk!* 
Nem is tudtam, hogy ennyi az idő.

-Nagyon szépen Köszi. Ez tényleg sokat jelent nekem, főleg most. Nem tudom. Amikor tudsz, csak szólj előtte! És van egy kis bökkenő... Az ajtón nem tudsz bejönni, mivel anya nem hiszem hogy örülne neki, hogy ilyenkor vendéget hívok. Szóval van egy létra a teraszom mellett. Azon kéne felmásznod a teraszra és ugy bejönnöd. Azén szobám az utcára néz.

-Oké...De biztos, hogy nem...

*és anya betoppant a szobámba. Ijedten kinyomtam Louis-t és a párnám alá tettem a telefont.*

- Mi a baj? Talán nem akarsz suliba menni? És helyette telefonálsz? Hallottam, hogy beszéltél valakivel, és láttam, hogy a telefonodat a párna alá dugtad.

-Anya, nem kell mindent félre érteni. Nem vagyok jól, és csak felhívtam Fannit, hogy szóljon az osztályfőnöknek. Hányingerem van, ezért nem szeretnék iskolába menni, nehogy elkapja valaki.

- Jó, oké. Akkor ma nem mész, de holnap már igen. Nem hiányozhatsz sokat. Csinálok neked reggelit.
És ezzel lement reggelit csinálni, és szólt apának, hogy menjen nyugodtan, mert ma nem megyek iskolába. Tojásrántottát csinált, és felhozta nekem egy tálcán egy kis teával. Lement. Gyorsan megettem, megittam és felhívtam Lou-t.

-Szia, bocsi, csak anyum bejött és.. mindegy. Csinált reggelit is, azt most ettem meg gyorsan. Szóval tudok menni, mert elhitte, hogy nem vagyok jól, de holnap már kell mennem.

-Szia, oké, csak már kezdtem aggódni, hogy nem maradhatsz otthon, de szerencsémre igen. Ennek örülök. Ahogy tudsz gyere, de ne felejtsd e, hogy anyuék nem örülnének, ha meglátnának, mert ők is kivannak, mint én, tehát a létrán kell feljönnöd. Nagyon közel álltunk hozzá...

- És ha észrevesz valaki? Na jó mindegy, ez az én gondom. Nemsokára megyek. Sietek! Szia!

-Oké, szia!

*letettük*

Én nagyon bírom Louis-t. Szerintem nagyon kedves, és vicces. Én pont az ilyen embereket választom bartának. Nem szeretem, ha valaki túl komoly, és unalmas és a bunkókat sem, de szerintem nincs olyan ember, aki a bunkókat szereti. Mostmár csak ki kéne találnom valamit. Felhívtam anyát a szobámba, egy kicsit beszéltem vele, és leküldtem, hogy aludni szeretnék. Lement, és hagyott nyugodtan "aludni". Körübelül egy órát beszélgettem vele. Átöltöztem a pizsimből, ami így nézett ki:
Ilyen ruhában, azért nem mehetek ki a házból... Ezért, ezt vettem fel helyette:



Nem akartam nagyon kiöltözni, csak úgy felkaptam gyorsan valamit. Louis nem lakik messze, kb. 10-15percre innen (gyalog). A létrára nehezemre esett felmászni, mivel a ház falára volt szerelve, és néha tériszonyom  van, ami most persze előjött. Bekopogtam az ajtón, és Louis felugrott, hogy kinyissa nekem. Amikor beléptem megölelt. Szegény majdnem sírt. Eléggé megviselte őket a nagymamája halála. Nagyon szomorú, de ahogyan látom, örül, hogy itt vagyok. Nem is tudtam, hogy valójában ennyire érzékeny mondjuk nincs olyan ember, akit ez ne érzékenyítene el. Lentről néha.néha hallatszott, hogy sírnak. Megértem őket. Nem tudom, hogy sikerülne Lou gondolatait elvonni a nagymamájának haláláról. Csak beszélgettünk, és beszélgettünk, és az idő csak telt. Elég sokat megtudtunk egymásról, a másik családjáról, életéről. Beszéltünk Fanniról, Niall-ről és a srácokról. Jól éreztük magunkat, de nekem már mennem kellett, hogy anyának ne tűnjön fel, hogy ennyit "alszok".

- Lou, sajnálom, de már mennem kell. Anya észre fogja venni, és soha többé nem bízik meg bennem. Gondolom megérted.

- Hát, én is sajnálom. Ha megadod a számod, este felhívlak. És amúgy jót beszélgettünk. Kár, hogy menned kell.

- Persze! Okés. Szerintem is jót dumáltunk.

*Megölelt, és elköszöntünk*

Nagy nehezen lemásztam a létrán és hazafutottam. 5 perccel később már otthon voltam. Anya nem volt a szobámban. Ez jó jel. Elkezdtem járkálni a szobámban, hogy úgy tűnjön most keltem fel, és öltözök át. Lementem anyához, de ő nem volt sehol. A hűtőn találtam egy üzenetet, amin az volt, hogy boltba ment, és mindjárt jön. Oké, de remélem nem vett észre.

*20 perccel később*
Hallom a kulcs csörgést, ezért lementem. Anya hazajött.

- Szia kislányom. Amíg aludtál felhívott az osztályfőnököd. Mondta, hogy szerinte miért vagy rosszul. Állítólag egyes lett a földrajz dolgozatod.

- Anya, bocsi, hogy nem szóltam. És nem ezért nem mentem, tényleg hányingerem volt. Ha elhiszed, hanem.

-Oké, de máskor szólj. Te tudod, én csak remélni tudom, hogy nem versz át. Én megbízok benned.

Felmentem a szobámba. Felhívtam Louis-t é elmondtam, hogy nem buktam le. Letettük, és ránéztem az órára. Már majdnem vége a tanításnak, ezért írtam Niall-nek egy SMS-t hogy nyugodtan jöhet. Nagyban twitterezek és jött egy SMS Niall-től. Azt írta, hogy ok, nemsokára jön, de még van egy kis dolga előtte, és megköszönte. Nem tudom mi dolga akadt de nincs is hozzá közöm. Lementem anyához, hogy ne ő nyisson neki ajtót amikor jön, mert tuti nem engedné be.

*Csengettek*
 Én anyát leelőzve sprinteltem az ajtóhoz, várva, hogy Niall az, hanem a szomszéd volt az. Kért valamit anyától. 
Ahogy kiment a szomszéd, anyu kérdezte tőlem:
-Csak nem vársz valakit?


- Anya, nem! Csak szerettem volna én ajtót nyitni. Talán baj?!

- Nem dehogy is, csak úgy odarohantál...De mindegy hagyjuk. Elkérted már a leckédet?

-Még nem, de nyugi, majd elkérem, de most éhes vagyok. Csinálhatok magamnak valamit?

-Persze, de takaríts el magad után!

-Okés! Elfogok.

*csengettek*
Én megint rohantam az ajtóhoz, már nagyon remélve, hogy Niall az. De nem ő volt, hanem Anna . Jött érdeklődni, hogy mi van velem, miért nem mentem iskolába. Elmondtam neki, persze a hazugságot. Nagyon rossz volt neki hazudni, de nem tehettem mást. Beszélgettem vele, és anyával. Palacsintát sütöttem, közben reménykedtem, hogy a szőke hercegem, vagyis Niall belép.

*1 órával később*

Kb. 10 palacsinta "maradt", amit szándékosan tettem félre Niall-nek. Azt mondtam, hogy majd én eszem meg később, ezért se anyu, se Anna nem nyúlt hozzá.

*még fél óra múlva*

-Na jó, én egyek tanulni. Te jössz holnap?-kérdezte tőlem Anna.

*megöleltem*

-Még nem tudom, de köszi, hogy átjöttél. Imádlak! Majd reggel hívlak. Udvariasan kikisértem Annt. Kezdtem szomorú lenni, hogy Niall ezt az egészet csak kitalálta, és nem is szeretne vele nyelvtanozni. Már kb. 2 órája itt kéne lennie.

*megszólal a telefonom*

-Haló, Barbarát keresem.

- Haló, igen? én vagyok, de kivel beszélek?

-Az osztályfőnököd vagyok, és hallottam, hogy tanítod Niall-t...és szeretném, hogy tudd, azért nincs ott, mert egy baleset történt vele. Éppen indult hozzád, amikor ment az autójához, egy másik elütötte őt. igazából semmi nagyon súlyos dolog nem történt vele, de műtétre szorult. A lábát kell megműteni, most a kórházban van. A szülei hívtak fel engem, és gondoltam szólok neked.
- Rendben tanárút, nagyon szépen köszönöm, hogy szólt nekem erről. Ha nem lenne gond most leteszem.

-Nem, dehogyis csak nyugodtan. Viszont hallásra!

-Viszhall!

*ezzel letettem* 
Azt hittem összeesek. Louis nagymamája, most meg ez! Mi örténhetne még?! Ez a legrosszabb napom, sőt hetem, vagy nem tudom...Anya látta rajtam, hogy valami baj van. Megkérdezte .Azt mondtam neki, hogy csak akkor mondom el, ha bevisz azonnal a kórházba. Anyu azonnal "engedelmeskedett", és már vettük is a kabátunkat. A kocsiban ültünk, és csak mondtam, és mondtam...hogy mi történt ma. Mindent elmondtam. Azt is, hogy hazudtam neki, és hogy kiszöktem Lou-hoz. Nem akarta elhinni, hogy képes voltam a szemébe hazudni, de egy időután megértett, és nem szólt semmit. Amikor befejeztem a mondandómat bekapcsoltam a rádiót. Niall kedvenc zenéje ment, Coldplay-től a Viva la vida. Én is nagyon szeretem ezt a számot. Amikor vége lett, már parkolóhelyet keresünk. Hamar találtunk egyet, gyorsan kiszálltam, és rohantam a recepcióra. Anya nem győzött utánam jönni.

*10 perccel később*

Megtaláltuk azt a műtőt ahol Niall van, és ezzel együtt a szüleit is. Én és anyu mintha egy vallatáson lennénk, kikérdeztük őket. A végén még össze is barátkoznak egymással. Az jó lenne. Nagyon aggódom Niall miatt, ahogyan a szülei is. Föl-alá járkáltam, és twittereztem, hátha sikerül egy kicsit megnyugodnom. Kávét készültem inni. Kértem anyától pénzt. Kérdeztem, hogy kér-e még valaki, és ha igen ki-milyet, de most senki nem kért rajtam kívül. Tejeskávét vettem, volna, ha az orvos nem most jött volna ki a mütőböl , ahol Niall van. Az orvos azt mondta, hogy minden oké, bár a műtét hosszabb lett, mint tervezték, de sikeres volt. Pár napig még bent lesz megfigyelésen. De aggódtam érte. Szegény. Bárcsak lefújtam volna a tanulást, és akkor nem történ volna ez. Kb.  9 óra van, és még mevárom , hogy felkeljen. Beszélni szeretnék vele. Fel akarom hívni Annát, vagy Lou-t, de félek, Niall nem örülne neki. Annyira, de annyira kirohannék most a világból, a gondok, problémák elől. Ez a mai nap valami borzasztó. Miért velem történik ez?! Nekem ez egy kicsit gyanús. Louis nagymamájának halála, és most meg Niall elütése. Lehet, hogy valaki rosszat akar tenni velünk. És ha ez így van, akkor lehet, hogy a következők a srácok lesznek vagy Fanni, vagy esetleg én. Na akkor már tényleg nem tudom mit csinálnék. Tuti nem bírám tovább. Szólnom kéne nekik, mielőtt mág baj történne. De Louis-nak megígértem, hogy senkinek sem szólok róla, és Niall sem díjazná, ha elmondanám a többieknek. Jobb, ha tőle tudják meg. Istenem...Mit tegyek? Itt vagyok "egyedül", majdnem összeesek, és...senkinek sem mondhatom el. Kérem, segítsen valaki! Nincs egy barát akinek ezt elmondhatnám. Anya meg.. oké tudom, hogy neki bármit elmondhatok,de akkor is ez más. Jobb elmondani egy barátnak, de mégis kinek? A sírás már régóta kerülgetett, és egyszer csak kitört belőlem.


Nem vagyok sírós fajta, de ezt ár nem bírtam. És minden percel később egyre jobban sírtam. Már nem emlékszem többre, mert egyszercsak egy kórházi ágyon keltem fel. Körbenéztem, és megláttam Niall-t a mellettem lévő ágyban. Niall szülei azt mondták, hogy elájultam, és apa hozzátette, hogy azért, mert nem bírtam tovább. Várjunk csak. Apa?! Ő mit keres itt? Eddig még nem vettem észre, hogy itt van. De hiszen ő éjszakás volt. Szóval már reggel van.


UI: Remélem tetszik ez a rész! :)

1. fejezet 4.rész

*Barbara szemszöge*
Annyira örülök, hogy Annának végre sikerült. Nagyon régóta szereti Louist és már majdnem feladta, mert úgy látta nincs remény. De csak majdnem. Itt a bizonyíték, hogy a türelem rózsát terem. Én úgy gondolom, hogy jól meglesznek és sokáig együtt lesznek.
A reggelemet zuhanyzással kezdtem. Magamra tekertem a törülközőmet és fogat mostam. A szekrényhez mentem, hogy kiválasszam a számomra megfelelő ruhát. Mos erre az összeállításra gondoltam először, amit kis gondolkozás után fel is vettem.


Nem voltam éhes, de azért anyukám egy szedvicset nyomott a kezembe, hogy egyem meg. Kénytelen voltam. Nagy nehezen elfogyasztottam, amire az iskolába értünk. Anna és Louis kivételesen nem kettesben voltak, hanem a srácokkal. Elköszntem apától, és a többiek felé vettem az irányt. Eggyüt mentünk be fizikaórára. Az órát az osztályfőnökünk zavarta meg. Az ofő után egy szőke hajú kék szemű fiú jött be a terembe. Mi őt kémleltük, hogy ki lehet meg mit keres itt. Sok lánynak rajta ragadt a szeme, ahogyan nekem is. Ann inkább Louist nézte. Neki nem az ilyen srácok jönnek be, de nekem pontosan ilyenek. Olyan gyönyőrű a szeme és olyan jó a stílusa. Valamiért azonnal beleszerettem. Talán a gyönyörű tengerkék szeme miatt vagy esetleg a stílusa miatt vagy abba a szép szőke hajába. Nem tudom, csak azt, hogy nekem ő kell! Senki más. De látom sok lánynak tetszik ő is. Nem sok esélyem van nála. Me nem is ismer engem, de majd fog. Ha nem ő jön ide hozzám, akkor én megyek hozzá. "szerencsémre" az osztályunkban a lányok, nem elég bátrak, hogy megismerjenek valakit, ők inkább távolról csodálnak mindenkit aki tetszik nekik. Annára is féltékenyek Louis miatt, de őt különösebben úgy sem érdekli. Tudja, hogy nem mernek kersztbe tenni. Túl félénkek hozzá. Az ofő azt mondta, hogy a mi osztályunkba fog járni. Igazából gondoltuk, hogy nem dísznek hozta ide, de mindegy. Mellettem volt csak egy hely. Én szeretem, ha a táskámat feltudom rakni magam mellé. Tehát most is ott volt. A tanár úr megkért, hogy vegyem le, mert oda fog ülni az új diák. Az osztályfőnök megkérte a srácot, hogy meséljen valamit magáról. A fiú azt monta, hogy Niall (James) Horan a neve, de hívjuk csak Niall-nek vagy a barátai hívhatják Crazy Mofos-nak. Tud gitározni, szeret hülyéskedni és ír származású. (Nem gondoltuk, mert nagyon jól beszélte a nyelvünket.) Szereti a családját és próbál sok időt velük tölteni. Van egy bátyja Greg. (nekem is van egy báttyám, Matt...) Jól tud beszélni még spanyolul. Az az álma, hogy énekes legyen.(erre Zayn, Liam és Louis szeme is felcsillant. Harry aludt, szóval nem hallotta, de ő is tuti felfigyelt volna rá.Ezért Zayn megbökte és a fülébe sugta, hogy mi van.) Ez után mondta az ofő, hogy üljön (mellém) mellém, az utolsó padsorba.Az osztályfőnök végül csak annyit mondott, hogy barátkuzzunk vele. Senki nem szerettett volna rajtam és a srácokon, meg persze Annán kívül megismerkedni vele. A fiúk féltékenyek voltak ismét, a lányok pedig félénkek. 
Remélem is, hogy a csajok leszállnak róla. Ő az enyém! Vagyis csak lesz...remélem... Niall mellém ült és rámkacsintott így:
Íme ő. Az a szőke hajú, kékszemű fiú, aki ellopta az én szívemet is bájos arcával és szép mosolyával. (közelebről még helyesebb...:$ *.*) Bemutatkoztam neki. Azt mondta, szép nevem van és a szemem is szép. (elpirultam) Pár lány az osztályból féltékeny lett.  A szünetben Liam, Louis, Zayn és Harry odamentek Niallhhöz, hogy megismerhessék. Ann meg odajött hozzám, hogy mi van, mert látta órán, hogy hogyan nézem Niallt. Az ebéd szünetben a srácok meghívták Niallt, hogy egyen velünk. Mellém ült!*.* Direkt.!! Fanni melettem és Louis mellett ült. Niall 2x is evett, de még éhes volt, ezért adtam neki az enyémből. Szívesen megette, nem finnyás. Nem is látszik rajta, hogy mennyit eszik. Nagyon jó alkata van szerintem. Róla beszéltünk kaja közben, meg magunkról. Megakartuk ismerni. Amit szerintem sikerült is. Nagyon jófej, szerintem jól kijövünk majd egymással. Tanítás után Niall megölelt, és elkérte a telefonszámomat. A kezére írtam, ezért ő is a kezemre írta. Ő beszállt egy épp olyan gyönyőrű Bmw-be mint ő és elment. Én apát vártam, hogy mikor jön értem. Hazaértünk és azonnal hívtam a legjobb barátnőmet, hogy elmeséljem neki mi történt. Örült neki. Azt mondta, hogy Louis tuti tud és fog is segíteni nekem Niall-el. És holnap már meg is kéri, hogy beszéljen vele. Kiváncsian várom, hogy mit fog mondani vagy csinálni. Tanultam és amikor készen lettem kb 10órakor csörög a telefonom. Niall volt az. Azt mondta, hogy szeretne segítséget kérni tőlem, mert látta, hogy jó vagyok nyelvtanből és neki nem megy szeretnék vele lenni ezért elfogadtam. Minden nap átjön 1-2órára rögtön suli után és tanulunk. Annyira imádom a hangját. A szemét és őt magát Niall Horant! Annyira várom, hogy holnap mi lesz.

2014. január 31., péntek

1.fejezet 3.rész

*Anna szemszöge*
Olyan jó volt a tegnapi vacsora Louissal.! Nem tudom elhinni, hogy ÉN és Ő, Louis Tomllinson. Egy álmom vált valóra, sosem képzeltem volna, hogy pont vele fogok járni. Nagyon boldog vagyok! Remélem több időt töltünk együtt. Nagyon jó vele lenni. Eddig "csak" azt láttam, hogy hogyan viselkedik a haverjaival. De velem máshogyan. Velem gyengéd, aranyos, vicces. És folytathatnám órákig. Ezen gondolkoztam amíg a fürdőbe mentem megmosakodni és a suliba készülődni. 

 Ezt a szettet válaszottam. Louis kedvenc színe a piros, így próbáltam ebben az árnyalatban maradni.                                                                            Szerintem tetszeni fog neki!

Miután kész lettem ismét Louisról ábrándoztam, aminek szokás szerint véget vetett egy hang. A telefonom csörgött. Louis volt az. Azt szeretné, ha tanítás után egy kicsit ott maradnék vele. Természetesen igent mondtam és letettük. Pont idő volt és lementem apáékhoz mielőtt felszólt volna. Pontosan jól gondoltam, mert éppen készült szólni nekem, hogy lejöhetnék. Felvettem a fekete, szegecses bőrdzsekimet és indulhattunk is. A twitteremet az autóban néztem meg amíg a suliba nem értünk.
A suliban fizika dolgozatot írtunk ami szerintem nekem jól sikerült. De mindegy, holnap úgy is ki fog derülni. Az ebédet most  nem kettesben töltöttük Louissal, hanem Barbi és a srácok társaságában. Zaynék is nagyon jófejek. Rengeteget nevettünk, de már órára kellett sietnünk. Kémiaóra volt. Utána meg egy irodalom.És ennyi. Mehettünk volna haza, de én még egy kicsit maradok Louissal, de addig amíg várok rá a többiekkel beszélgettem. Louis meglepett egy csokorvirággal ami az án kedvenc virágomból, a rózsaszín rózsából állt. Nagyon örültem neki! Louis megfogta a kezemet, magához  húzott, a számra nézett aztán a szemembe és mégyegyszer a számra és megcsókolt. A barátaink előtt is! Elköszöntünk tőlük és kézen fogva sétáltunk el egy parkig. Ismét sikerült olyan helyet találnia ami nagyon tetszik nekem. Nagyon jól elvoltunk, hülyéskedtünk, vicceődtünk amikor hirtelen eleredt az eső és elkezdett fújni a szél. Siettünk vissza az iskola felé, de szerencsétlenségemre kitört az egyik kedvenc magassarkú cipőm sarka. Nagyszerű! A magassarkúmnak annyi, és még meg is ázunk. Jobb nem is lehetne...De itt volt Louis aki felvett az ölébe és elvitt igy a suliig, aztán felajánlotta, hogy hazavisz.Hazavitt és a sok segítség után még egy gyors csókot is kaptam tőle. Nem tudom hogyan hálálhatnám meg ezt neki. De most a földrajz dolgozatra kellett tanulnom, mert holnap írunk. Utálom ezt a tantárgyat!! Amikor kész lettem Barbara felhívott, mintha tudta volna, hogy én is ezt szerettem volna tenni. Elmondtam neki Louis "hősies" tettét és, hogy miket csináltunk. Kár, hogy esett az eső. Utálom! Lefekvés előtt még felnéztem a twitterre. Louis feltötött egy képet rólam és róla. Mindketten mosolygunk rajta. Szerintem jó kép lett! És a telefonomat felraktam tölteni és ez a fárasztó nap után hamar elaludtam.


UI: Remélem tetszik nektek...:) Ha páran kommentelitek, hogy sűrítsem be a részeket, akkor megteszem:)... legyen minimum 5komment, és akkor heti 2x rakok fel részeket :D De most egy ideig nem ígérem, a jövőhéten sok dolgom van, de ha többen komiztok, próbálok időt szakítani. Történt velem egy kisebb baleset, és sebészhez kell mennem meg minden..:)

2014. január 28., kedd

1.fejezet 2.rész

*Anna szemszöge*
Alig bírtam elaludni este és ezért most fáradtan és kócosan keltem fel a telefonom ébresztőjére. A kezembe vettem a telefont és kikapcsoltam az ébresztőmet és gondoltam megnézem a twitteremet.:

*4új követő*

Kik követnek? Csak nem Louis-ék?! (megnézem) Dehogynem!!! (elkezdtem ugrándozni pizsiben.) Nagyon izgatott lettem, természetesen mikor észhez tértem visszakövettem őket.

*1új üzenet*

Louis Tomlinson:
Szia!:) Arra gondoltam, hogy.. izé.. hát... szeretném megkérdezni, hogy.. estleg.. eljönnél velem valahova vacsorázni holnap?:$ De csak ha van kedved!!;) A helyet meglepetésnek szánom...!
Huuhh..Erre nem számítottam .!! Ezt tegnap írta nekem (megint elkezdtem ugrálni örömömben) Fölhívom Barbit, ezt el kell mondanom neki!!

*kicsörög*

-Szia Barbi! Nem fogod elhinni, hogy mi történt velem!! Louis randira hívott twitteren üzenetben!(:DDD)
-Szia!! ŐŐ tényleg?! AZ jóó, nagyon örülök:) akkor összejöttetek?!

-Mit írjak neki? Nem tudom, szerintem igen ( :) )

-Amit gondolsz!! Szerintem menni akarsz akkor írd meg neki!

-Okés megírom vagy inkább felhívjam?

- Megvan a telószáma?!

-Megvan tegnap megadta...

-Akkor hívd fel, de nekem most mennem kell készülődni! Szia Anna!! Imádlak!-Jó, felhívom! Okés, nekem is kéne, tényleg.. Szia Barbi, én is!


*leraktuk*

Szóval készülödnöm kéne.. Elindultam a fürdőbe leraktam a tükröm kis polcára a telefonomat és lezuhanyoztam. A szekrényemhez mentem, és kiválasztottam a ruhámat nagy töprengés után. A kedvenc fekete, cipzáros, pamut cicanacimat és a kedvenc púder színű pulcsimat. Remélem tetszeni fog Louisnak a szettem.. Egy alap sminket tettem magamra: alapozó egy kis szemceruza meg szempillaspirál... Nem vittem túlzásba.


*Apukám felkiabál, hogy indulás a suliba*

Ohh... Pont jókor. Most szerettem volna felhívni Louist. Na mindegy elmondom neki a suliban, biztos találkozunk. 20perc alatt beértem a suliba. Liam, Harry és Zayn már a kapuban álltak és Louist várták. Megálltam melletük. Köszöntünk egymásnak. Kérdeztem, hogy Anna? Nem láttátok? Azt mondták, hogy nem. Erre pont megjelent.Azonnal lerohantam szegényt. Így utólag sajnálom, hogy úgy a nyakába ugrottam, de már mindegy. Kivételesen ő említette először Louist. Ő is kérdezte, hogy hol van, de még mindig nincs itt. Kezdtem aggódni miatta, hogy mi lehet vele... Remélem nem esett baja -mondtam Barbarának. 

*Becsöngettek*

Szomorúan és csalódottam mentem be a srácokkal és Barbival a terembe. Louis az óra kezdése után 10 perccel ért be. A tanár nem nézett rá jó szemmel, de különösen nem zavarta, hiszen az egyik kedvenc diákja. Bárcsak én is az lennék. Visszatérve Louishoz, egész órán szemeztünk... És egész nap. Semmi más nem történt csak egymás szemében merengtünk el percekig. Az ebédlő szünetig. Louissal kettesben ebédeltünk. És megbeszéltük a ma estét és randizni megyünk!! Végre eljött ez a pillanat is! ( *.* ) De ezen kívül semmi jó/ rossz dolog nem volt, amit érdemes megemlíteni. Esetleg, hogy Barbara a srácokkal lógott.Szóval 6kor vacsorázni megyek azzal a személlyel akivel sosem gondoltam volna. Nagyon izgatott vagyok. A nap többi részét a twitteremen töltöttem. Ránéztem az órára és: ÚRISTEN! már 5 óra van... Nem fogok elkészülni... Szedd össze magad Anna!
Ezzel elindultam lefürödni. Megtörölköztem. Ismét a szokásos rutinom szerint a szekrényem felé vettem az irányt, hogy kiválasszam a vacsihoz megfelelő ruhát. Végül egy pink színű rövid ruhát választottam a hajamat kivasaltam gyorsan.



*este 6 óra*

Louis pontosan érkezett ide a házhoz. Remélem nem apa nyitott ajtót. Kíváncsi vagyok, hogy mit vett fel Lou az estére. Lerohantam a lépcsőn és szerencsémre anya nyitott ajtót Louisnak. Anya csodálkozva nézett Lousira aztán rám és újra Louisra.  
- Csak nem randira készültök? -kérdezte anyukám rámnézve.
 ÓÓ basszus elfelejtettem szólni nekik. Elpirultan néztem anyát.                                                                     

 - Anya bocsi, hogy elfelejtettem szólni, de most az egyszer lécci engedj el! Legközelebb ígérem, hogy szólok, de most elfelejtettem. Sajnálom. 

-De csak most az egyszer! Téged hogy is hívnak?- ránézett Louisra                                 

 - Engem?! Louisnak hívnak hölgyem.                                                                                 

 -Akkor indulhatunk Louis? 
És ezzel elköszöntünk anyától és elindultunk. Amikor kiléptem az ajtót megpillantottam a gyönyörű fehér kocsiját. Ha jól tudom akkor ez egy cadilac, de nem biztos. gyönyörű egy kocsi az tuti. Beszálltunk és hamar odaértünk.       

-Szép étterembe hoztál Louis, tetszik!-mondtam                                                             

 -Örülök, hogy tetszik, reméltem!                                                                                        
Hosszasan beszélgettünk, nagyon jól éreztük magunkat, és elcsattant az első csók     (*-*). A randinak igazából Louis szülei vetettek véget. Csodálkoztam, hogy nem az enyémek. Na mindegy. Louis hazavitt és udvariasan kinyitotta nekem a kocsiajtót, hogy szálljak ki. És újra megcsókolt. Azt hittem elolvadok tőle. Ez életem legeslegjobb napja!! Már csak Barbarának kéne valaki...

UI: Hideg-meleg komik jöhetnek.! Remélem tetszett ez a rész!:)

2014. január 26., vasárnap

1.fejezet 1.rész

Kezdetek...





*Barbara szemszöge*





A középiskolában történt... 4 r*hadt helyes sráccal járok egy osztályba. Minden lány oda van értük, ezért a négy srácért. Más szóba sem jöhet rajtuk kívül. A tanárok is szeretik őket, ezért érthető, hogy az osztályba járó többi srác nem igazán állt szóba velük. Ezt a négy srácot Liam Payne-nek, Louis Tomlinson-nak, Zayn Malik-nak, és Harry Styles-nak hívták. Nem is olyan rossz tanulók, olyan közepesek. A névjegyük: Zayn, a rosszfiú, Liam, a gondoskodó, Louis, a vicces, és Harry, a gödröcskés. Én inkább a jobb, olyan 4es tanulókhoz tartoztam Annával. Nekem nem tetszik senki, de Fanni velem ellentétben teljesen oda volt Louis-ért. Nem mondom, hogy nem helyes, de nem az esetem. Sem a többiek. Louis szinte ránk sem nézett, pedig elég sokan lógtak velünk, és nem is vagyunk stréberek, és "nyomik" sem. Nem értem miért, nem lógnak velünk. Az ebédlőben is, ami mellesleg nagyon igényes, rendezett, és még nagyon finoman főznek, minden nap van desszert, és minden pénteken a diákok szavazzák meg, hogy mi lesz a menü, szóval az ebédlőben más osztályokból is hozzánk és a fiúkhoz tornyosultak leginkább.

Tehát ebédlő...ahol az összes diák imád lenni, ahol mindenkire rátalál a szerencse...Nem is tudom miket mondjak még, hiszen itt olyan sok dolog, és olyan sokféle dolog történt, hogy huhh... Annával is itt történt meg az a csodálatos pillanat. Én és Anna készültünk enni. Már el is vettük a nekünk járó adagot, amikor kerestük a számunkra megfelelő helyet. Természetesen Louis közelében, Anna miatt. De Louis és a srácok még nem ültek ott, ezért a szokott helyük mellé ültünk, ahova a többiek szinte verekedve ültek mellénk. Amikor elindultunk a már kiszemelt asztalhoz, Louis nekiment (véletlen) Annának, Louis és Fanni kezéből kiesett a tálca, és a kaja leborult róla. Louis és Fanni lehajoltak felszedni a kaját nagyjából, és összeért a kezük. Megijedtek. Visszahúzták a kezüket. Elpirultak. Egymás szemébe néztek. Louis felfedezte, hogy Annának milyen szépek a szemei. ez kb. 5 percig tartott. Én már elindultam az asztalhoz, de Fanniék megállítottak, hogy mindjárt keresnek valakit akivel ehetek, mert ők elmentek egy újabb tálca kajáért. (remélem ezt már nem borítják ki!:D ) Pár perccel később Liam, Zayn és Harry csatlakoztak hozzám, és így, 4-en ettünk. Nagyon jól szórakoztunk, egy csomót hülyéskedtünk. (végre megismertük egymást, és nem néznek minket levegőnek Annával.) Szinte folyamatosan azt bámultuk, hogy Louis és Anna mit csinálnak. Azt beszéltük a fiúkkal, hogy összefognak jönni, csak egy kis idő kell. Ebből ők versenyt csináltak, hogy mikor. Fogadtak hogy 1 nap 1 hét 2 nap... Azt hiszem 5eurot raktak fel. Az nyeri meg aki a legközelebb volt hozzá. A srácok azt mondták, hogy Louisnak tetszik Anna, csak eddig nem mutatta ki másoknak, csak nekik mondta el. Már próbálkozott, de nem bírta rávenni magát, hogy megszólítsa Annát.
Suli után áthívtam Annát hozzánk, hogy aludjon nálunk. Beleegyezett, és apát vártuk, hogy értünk jöjjön. Addig hallgatóztunk, hogy mit beszélnek a fiúk, és azt hallottuk, hogy Louis Annáról beszél. Később Anna elmondta, hogy jár Louis-al. Nagyon örültünk, együtt ugráltunk.
Így kezdődött minden, Anna és Louis kapcsolata, és a hatunk barátsága.





UI: Ha olvastad a foreverdirectioner.blogger.hu-t akor az a régi blogom, amit már nem fogok használni. nem kopiztam, csak elkezdtem itt blogot írni... Légyszi írjatok véleményt!!Már megvan 5 rész, és elárulom nektek, hogy nem ez a legizgalmasabb rész. Az 5.részben egy csomó minden történik, és elég hosszú. Új részeket szerdánként fogok felrakni, este 5óra körül. Ha tetszik a blogom, iratkozz fel, vagy nézz be minden szerdán este.